Boldogság

Szeretnék ismét boldog lenni, de nem találom a negatív érzelmek elleni orvosságot. Ha vissza tudnék menni az időben mindent helyre hoznék, és akkor boldog lehetnék. De sajnos nincs szupererőm, és a csoda is várat magára. Miért teszi velem ezt az élet? Miért okoz ennyi fájdalmat? Talán valaki ott fent ül a fejünk fölött és élvezi, hogy mi itt lent csak szerencsétlenkedünk. Lehet, ki tudja. Vagy az is lehetséges, hogy én vagyok a szerencsétlen. Igen ez igaz, és el is fogadom. Nem lehet normális életem, hiszen nincs tehetségem semmihez. Ha valaki ezt cáfolja, akkor hazudok. Tudom, érzem, hogy az rás sem megy és én mégis erőltetem. Hogy miért? Mert nincs jobb dolgom, és megőrülnék, ha nem írhatnék. A depresszíóm ennél ezerszer sújosabb lenne. De mindegy, csak lesz valahogy. Azt mondják, hogy a remény hal meg utoljára, és én még mindig élek, szóval van esély...