Fogalmam sincs,. hogy miért reménykedtem, hiszen bennem volt a tudat, hogy ismét összejönnek. Ezzel pedig számolnom kellett.
A tegnapi napról nem tudok semmi pozitívat mondani, hiszen kiderült, hogy ismét együtt vannak. Aminek hatásárea persze az én szívem darabokra törte, de ez nem nagyon számít, legalább Ő boldog. Majd valamikor a jövőben én is rálelek a boldogságra. Lehet, hogy egy hét múlva, lehet, hogy egy hónap múlva, lehet, hogy egy év múlva, lehet, hogy 10 év múlva... nem lehet tudni. Az pedig, hogy most teljesen össze vagyok törve egyáltalán nem számít, majd elmúlik. Az örvény, mely magába szippantott reményeim szerint hamarosan szabadon fog engedni, csak várni kell... Várni és akkor talán elszabadulhatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése